Ennek a témakörnek tartalma 11,664 hozzászólás, 108 résztvevő. Utolsó frissítés: 
-
Bejegyzés
-
Dye, MajnikLaci
Tudtak 48 sávot csinálni kettőből. A hetvenes években ez a Mountain stúdió birtokolta mindkettőt. A Queen-nek nem volt elég a 24 sáv, ahogy Dye írta. A két 24 sávossal meg tudták azt is csinálni, hogy csak 24 sávon nonstop koncertfelvételt, vagy éjszakai örömzenét vegyenek fel.
Szintén, ahogy Dye írta, Sony digitálisra tért át a Queen 1988-ban, The Miracle album már azon készült. MajnikLaci, tudom, hogy mi a véleményed a Varázslatos albumról, de 4 daluk onnan is nagyot ment. The Invisible Man alternatív videóklipjét is meg lehetett nézni, meg a Bycicly Race-t is. Ha érdekelnek titeket majdnem meztelen lányok (zokni és cipő van rajtuk), akkor feltöltöm a bicikli versenyt jutyúbra. 🙂
Még ez a bestia van kiállítva a stúdióban. https://imgur.com/bSY6SXL
Amin meglepődtem, hogy a Queen mára már több időt töltött a UK slágerlistáin, mint a Beatles, ezzel ők tartják a rekordot. 1322 hetet, több, mint 25 évet. Nem gondoltam volna, hogy bárki is megközelíti ebben a máig legnépszerűbb gombafejűeket, nemhogy lehagyja. Új infó volt az is, hogy egyedül a Queen az az együttes, aminek összes tagja bekerült a dalszerzői Hall of Fame-be.
…Dye…
Jó példa az általad leírtakra az Abbey Road 50. évfordulós keverese Giles Martintól.
Lenyűgözött, mert rajta hagyott a lemezen egy csomó olyan részt, amit az apja elfedett, lehúzott vagy épp teljesen kiiktatott.
De!
Az eredeti angol LP-n a Maxwell-ben hallani, hogy Paul a Höfner “hegedűbasszust” használja. Az új keverésen brutális a basszus, de ez úgy veszi ki magát az egykoron poros megszólalású Maxwellben, mintha Paul egy hipermodern Warwickot pengetne.Ez az eredeti keveres ismerete mellett érdekesen hat. Viszont aki csak ezt hallja, fogalma sem lesz arról, hogy is szólt ez valójában.
… MajnikLaci … a héten harangozta be egy régi rockbanda, hogy kiadják megint bakelitem ezt meg azt a siker-albumot
Nagy büszkén ecsetelte, hogy ez és ez a híres hangmérnök milyen profin digitalizálta és “felfrissítette” az anyagot.
Vagyonokért lehetett kapni a vinyl-revival elejétől híres Stones meg mindenféle bakeliteket, persze, csak a hordozó-anyag lett megint analóg, de digis stúdióban digizték az eredeti mastert, pofátlanul újrakevertek híres jazz-felvételeket is… büszkén, sok munkával csinálták gagyira a 40-es, 50-es évek csodáit.
Mintha … egy-egy híres régi szimfónikus lemezt, operalemezt újrakevernének – itt egy kicsit megnyomom a vonósokat, feltolom a bőgőket, mert szeretem, ha döng a bass…
A digiből analóg lemez csinálás = fából vaskarika… vagy inkább … vasbetonból fakarika.Hejj, Dye…
Sokszor eszembe jut nekem is, hogy a Tascam egy kb. 30 éves kísérletezés eredménye…Amit a szalagról írsz…
Nos, az mind igaz. Legalább +3-ig ki kell vezérelni mindet, akkor él a szalag.
Amíg élek fájni fog, hogy sok általam is kedvelt kilencvenes évek béli lemezből hiányzik ez az élet.Tascam ide vagy oda, szalag nélkül a hangrögzítés csak félsiker.
A lemezboltban, ahol dolgozom, gyakran elmagyarázom, hogy a magnószalag és a hanglemez hogyan kapcsolódik egymáshoz, mert sokan nem értik.
Furcsa nekik, hogy a hanglemez már csak egy sokkal gyengébb minőségű másolat.(A CD pedig még sokkal(!) gyengébbA 80-as években ez az “átállás digire” hálistennek nem azt jelentette, hogy maga a hang lett digitalizálva.
Szalagos, analóg 24 sávos magnóK voltak, ennél szélesebb magnószalag fizikailag kezelhetetlen lett volna.
Persze… rákaptak a sok sáv lehetőségeire, így egyszerűen szinkronizáltak 2 vagy 3 magnót. Ezek ezred-secre pontosan együtt indultak, mintha egy magnó lett volna, és a temérdek-sávos pultra küldték az ANALÓG jelet.
A digis csak a pult VEZÉRLÉSE volt.
Szép lassan szivárogtak be a különböző digitális effektek, a visszhang, a Delta, a digis zaj-kapuzás, ami nagy segítség volt a szalagzaj kiiktatására. Mikor egy sávon éppen nem szólt semmi, régen gyorsan le kellett húzni, hogy ne menjen rá a masterre a sok szalagzaj, ne adódjanak ezek össze, aztán mikor jött azon a sávon egy hangszer vagy egy szólam, akkor gyorsan vissza kellett tolni, hogy szóljon.
Ez sok hibalehetőséget jelentett – hangyaf.nyi késés, és le lett vágva egy betű, egy hang a vokál elejéről, vagy az ember picit magosabbra-alacsonyabbra tolta fel a sávon a hangerőt, és már borult is az összhang.
Ilyenkor nagy káromkodások, és kezdődött előről a masterozás.
A digis mute figyelte a hangerőt, és egy bizonyos jelszint alatt egyszerűen kikapcsolta, lenémította a sávot,így a szalagzajjal legalább nem kellett törődni.
A digis kompresszorok figyelték a nagyobb hang-kiugrásokat, és maguktól visszaszabályoztak.
Az ős-időkben volt a rádió alagsorában egy “zengető szoba”, benne egy bazi fémlemez, aminek az egyik oldalára rávezették fentről a stúdióból a hangot, a megrezgetett, “visszhangosított” hang visszajött, feljött egy külön sávra, és abból kevert rá pl. az énekre az ember annyi vizet, amennyi jólesett.
Nekünk mg mindig itt van a keverőnk mögött eldugva egy hasonló elven működő “spirálos” zengető, amit még a Bergendytől vettünk (az nekcuccukkal együtt).
A digis visszhang-modulok már profin imitáltak mindenféle visszhangot-reverbet.
De … mondom … maga a hang, az ének,hangszerek analóg jelek maradtak, amíg nem született meg a profi mintavételezés.
Márpedig… a magnószalag a legtökéletesebb, leghitelesebb hangrögzítés-hangtárolás a mai napig.
.
Az tény, hogy mikor feltalálták a videót, a SONY máris nekiállt egy digis-SZALAGOS hangtechnika kifejlesztésének.
Ennek eredménye lett a DAT magnó (Digital Audio Tape).
A 80-a évek 2. felében már 2-sávos, sztereo DAT magnók voltak a stúdiókban, szuper hangminőség, tébolyult frekitartomány és dinamika. (Nekünk is itt van, a mai napig működik, erre masteroztunk, előtte meg egy HiFi Stereo videómagnó hangsávjára, azelőtt meg perszeszalagosra.)
A soksávos változata qrrva drága volt, a Queennek már futotta ilyesmire.
A PC-k fejlődésével kezdődött az átkos “tömörítés”… ez tette be a kaput a csodás analógnak – sok anyag, kicsi tárhely, pocsék minőség. Évtizedekig ment ennek a tökéletesítése, míg eljutott a Majnik által is birtokolt TASCAM házi-stúdióhoz.…alta…
Frankók a képek… jó lenne egy ilyen cuccon kevergetni mondjuk még a Jazz néhány számát, vagy mondjuk még a The Game-ről párat.
1988-tól áttértek digitálisra… hát, szerintem a Miracle albumon nem is volt már szükség semmilyen analóg hangzásra…Dye…
A Titkos út már 16 sávra készült a Rádióban?… alta … Hm… ööö … akkor ez egy olyan… turista-látványosság mint a Vatikánban a bólogatós pápa-bábuk…
Ilyen 24 sávos magnók voltak a Rádió stúdióiban is – a nagyzenekari 6-osben, 22-esben és a híres 8-as “könnyűzenei” stúdióban.
Sokat dolgoztunk ezzel a szalagossal, a Titkos Út dalait is ezért tudtuk színesíteni mindenféle szir-sz&rral.
(Majnik – a Titkos út tök vegyesen született… különböző stúdiók, 16-os, 24-es magnók .., ahogy éppen kaptunk stúdió-időt)
Egy rockbandának (pláne PresszerPici) kevés volt a 24 sáv, nekünk meg szuper, mert sok vokált tudtunk egymásra énekelni.
Az igazi különbségek a keverőpultokban voltak. Szűrősorok azok voltak a régi pultokon is, de a 80-as években bejöttek a digis, “okos” keverőpultok, amik tizedsecre megjegyeztek mindenféle beállításokat, “állítgatták magukat”, ahogy ment előre a nóta. Ha valamimégse tetszett, csak fel kellett oldani a sáv-memóriát,beállítani frankóra, és megint megnyomni a memory-gombot.
Sokkal kényelmesebb volt, mint felírogatni szűrő-tekeréseket, vizet (visszhang), hangerőket, extrákat.
A végső, MASTER-összeírásnál azelőtt néha 3-an, négyen álltunk a pultnál, mindenkinek meg volt a feladata, hogy melyik refrén után tolja be az autoharpot, hol kell picit visszahúzni egy-egy vokál-hangerőt …dye Az eredeti keverőpult Göteborgban van, ez csak másolat, hogy élvezkedhessenek rajta a látogatók. Az összes többi gomb csak álca, a hangerőket lehet csak szabályozni, de így is nagy élmény volt.
Neked, meg a többi fórumos műszaki embernek megmutatom ezt is. Svájci gyártmányú Studer A80 analóg 2×24 sávos recorder. 1975-től 1988-ig ezt használta a Queen. 1988-ban digitálisra cserélték az analóg technikát, MajnikLaci mit szólsz ehhez, ha olvasod? 🙂
… alta… pöffeszkedni aztán tucc ! Csoda, hogy a széket megtaláltad a stúdióban.
Fura látni ezt az ósdi, 10 sávos potmáter-sort, amik persze csak a hangerőket matatják, és még ott a millió hangszínszabályozó, effektek, dinamikák … azért … jó, hogy az eredeti keverést nem bízták rád …:) 🙂 🙂
.
… Chapsy … Jó, hogy írod a külföldi oktatást. A briteknél talán még maradt a régi (IF-filmes) szigorból, de az USA tragédia, már ha a tizede is igaz annak, amiket filmeken látni.! Igazad van, dőreség azt gondolni, hogy “majd a gyerek magától …” – egy nagy büdös lókakit…
Természetellenes lenne, ha valaki önszántából a tanulást választaná bulizás, csajozás, zenélgetés helyett.
A hegyi patak is mindig a legkönnyebb úton csorog lefelé, no meg … nagyon nem hülyeség a “teher alatt nyől a pálma” meg a “nyesni kő a rózsát!”
Mérő László irigylésre méltó, persze … nekünk meg volt Simonyi Károlyunk, az Elektronfizika-könyve volt a Bibliánk … csoda kis emberke … akkor télleg élveztem a BME-t.
Egy biztos! 1970 körül volt “katalógus”, állt az előadó ajtajában a tanár és pár tansegg, pipálták ki a névsorban, akik bementek a terembe.
8-kor bezárták az ajtókat, és akinek 3 igazolatlan “katalógusa” volt, eleve utóvizsga !!! Durva volt téli hajnalban rohanni a villamoshoz …
Lineáris hálózat vizsgán a fele évfolyam megbukott, azoknak a negyede tudta abszolválni az utóvizsgát.
Negyedéves korunkra pont a felére csökkent a villamoskar évfolyam-létszáma az induló, ’68-ashoz képest.
A filmeken meg azt látom, hogy a gyerek vagy tanul, vagy nem, ha kibukik, assenem gond, majd folytatja egy év múlva, addig meg … ÉL. Mi ezt nem engedhettük meg magunknak, mert pénzt kellett keresni.
.
Különben … meg lehetne oldani ezt a kollégium-kérdést.
Nem tudom, hogy most merre van ez az “új” SchönHerz, de kell tenni egy emléktáblát (esetleg a szerényen gitáros domborművemmel…), hogy:
“A kollégium, a 70-es évek “mék láv not vór”-os hippikorszakában kapta a “Szép Szív” elnevezését!
.
Ami a kinti fizetések ca 1:4, a nyugdíjak 1:10 arányát illeti …
Értem én, hogy akinek van lakása, egy autója, ami elviszi innen oda, és van mit ennie, az boldogan ellehetNE!
DE!
Akkor jön a gond, mikor pl::
– a gyerekének NORMÁLISAN IGÉNYES okztatást szeretne
– mikor megöregszik, ne kelljen a TELJES nyugdíját a gyógyszerekre, kiegészítőkre költenie
– ne kelljen privátban a méregdrága RTG meg ultrahang, CT, MRI, mert államilag csak 3-4-5 hónapra van előjegyzés egy gyorsan növő daganat kimutatására (majd meglátod, ha megörexel)
– és – ez már tán túlzás -, jó 50 év becsületesen leadózott, leilletékezett munkája után elmehessen kicsit világot látni, vagy 2 hétre a Balatonraalta, valóban 1-2-nél nem szabad többet szerkeszteni, mert ugrik az egész bejegyzés. Érdemes szerkesztés előtt nyomni egy ctrl+C-t, hogy vágólapon meglegyen a szöveg. Nagyon jó helyen jársz, nekem is volt szerencsém, igaz csak futólag Mercury szobrát megnézni ott. Szép hely, jó környék. Nem csoda, hogy Freddie is szeretett odamenekülni a világ elől.
Hát, ez a poroszos oktatás… Ha annyira rossz lenne, nem szívná el a Nyugat bő száz éve a magyar agyakat. Tanítottam belga egyetemen is, tanítok a BME-n is, akit itthon lehülyézünk, ezerszer kompetensebb, mint a külföldi, neves egyetemen tanuló. Persze ez csak saját vélemény, de magamon is érzem, hogy amióta kevesebb az SR-motiváció (SeggbeRúgás à la Mérő László), mintha butulnék. Valahogy úgy van összerakva az ember, hogy amíg nem szívatják, nem mozdítja meg a popóját. Legjobb tanáraim azok voltak, akiktől annak idején féltünk. Most már látom, hogy embert neveltek belőlünk. Volt, aki szép szóval, volt, aki érzelmi terrorral, de már csak felnézni tudok rájuk. A liberálvilágban ennek mintha már nem lenne helye… Nagyon egyetértek Datolyával, mindenki hisztizik, hogy semmi nem jó, közben ott van a világon a rengeteg napsütés és apróság, amiért megéri bárhol lenni. Felneveltünk 1-2 generációnyi produktum nélküli kritikust. Bátyám külföldön él, engem is noszogatott az egész rokonság, hogy próbáljam ki. Menekültem haza amint tudtam. (Én is 85%-ot hallottam arra, hogy folyik víz a falból, van kaja, örüljünk, mert jó dolgunk van.) Amilyen embereket nyugaton láttam, akárhanyadik generációs bevándorló volt, vagy beleszületett a jóba… engem gyakorlatilag irritált, hogy mindenki szerint neki mi “járna”, közben félig érti a kapitalizmust, félig meg bolond kommunista elveket vall. Nekem van munkám, ágyam, gitárom, motorom, és lenyelem, amit elém dob a sors. És van rengeteg ismerősöm, akik járkálnak nyugatra, de valahogy nem tudnak boldogok lenni sehol, mindig van mire panaszkodni. Csak élni felejtenek el közben.
Ui.: Dye, pont pár éve volt balhé a komcsi névből amúgy, most már hivatalosan Schönherz Kollégium, a Zoltánt tilos kimondani, körbemagyaráztuk, hogy így nem egy emberről van elnevezve, csak a sok évtizedes hagyományokat tartjuk meg az elnevezéssel.
… Holdviola — a franc tudja mérlegelni, vajh nem kell-e néha a poroszos oktatás, és ezt vegyelni a liberálissal…
Az a tapasztalata sok tanár ismerősnek, hogy nincs fegyelmezésre módjuk, így nem tudják átadni a gyerekeknek, amit szeretnének, mert egyszerűen … NEM HAGYJÁK magukat … egy gimis legtöbbször assenem tudja, minek ez az egész oktatásosdi … ő csak pénzt akar keresni… sokat…
Ma olyanokat megengednek maguknak a gyerekek a tanárral szemben, amikért a mi anno-giminkben azonnal kirúgták volna a suliból …Hú, de sokat írtatok! Épp nem rég jöttem vissza a gazolásból. A nap süt mint az állat.
A volt matek tanárom alapított egy magániskolát, Szikra névvel Szegeden. Amikor elballagtunk, ő is befejezte a tanítást. Azt mondta, hogy ő szabad ember lesz. Létrehozott egy honlapot, ami felkészít az emelt matek érettségire, jó sok videóval, feladattal. Szerintem ez egy nagyon király ötlet, mert sok ember nem lenne hülye matekból, csak elhiszik magukról. Mert pl lehet hogy megírnak 90-ra egy dolgozatot, de nem törődnek azzal a 10%-al, és egyre halmozódnak a hiányosságok. Így meg az ember a saját tempójában tud haladni.
Én a Tarján 3-ba jártam itt Szegeden. Nem mondom, hogy annyira imádtam volna a sulit, elég katonás, szigorú suli volt. Viszont jól megtanították a matek alapjait, ennek a sulinak köszönhetem a némettudásom, mert nagyon sok óránk volt. Dupla tesin mentünk jégkorcsolyázni, úszni, tekézni, ping pongozni. Én a stresszmentes tanításban hiszek, nem kellene agyonstresszelni a gyereket pl a felvételivel sem.
Tesóméknak is sikerült venni egy házat Elginben. Hogy mennyit fizetnek érte havonta, meg meddig, azt nem tudom, de sokkal-sokkal jobban keresnek. Brightonban is jártak már. Egyszer majd mi is meglátogatjuk őket, talán majd jövő nyáron... Datolya … nna, akkor úgyis mingyár’ megnősül, és vehetsz neki lakást…
Az albérlet azért egészen más mint egy lakásbérlet… Totál privát szféra …
.
Aha … hát persze… te is migráncs vagy! Rútul otthagytad a Hazádat !!!
Csak idetolakodnak ezek bele, és elveszik a magyar gitárosok kenyerét !!! – Mint a Zorán meg a Dusán…
Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.