Muszty-Dobay
FőoldalMagyar Hírlap kritika
"A kék csodatorta" a Tháliában
Magyar Hírlap 2005. 03 05. Bóta András.
A kolozsvári színház Budapesten bemutatott három előadásából A kék csodatorta a legjobb. Csodálatos, színpompás ökörködés
Amikor néhány éve a kolozsvári színházat nemtelen támadások érték művészi programja miatt, és többen azt követelték, hogy engedjen az olcsó szórakoztatásnak, Keresztes Attila megrendezte A szabin nők elrablását, zenés, táncos, hejderutyutyus formában. Persze parodisztikus éllel, tele kajánul gonoszkodó tréfákkal, szinte a publikum orra alá dörgölve, hogy nesztek, ha ez kell, akkor ezt is tudjuk. És tényleg tudják, végül is a kolozsvári az egyik legjobb magyar társulat, a határon belülieket is beleértve.
Ezt a könnyed vonulatot folytatja most Keresztes A kék csodatorta színpadra állításával. Mondhatnám azt, hogy a színészek széthülyülik az agyukat. Muszty Bea–Dobay András se füle, se farka, de roppant helyes darabjában egy jóízűt ökörködnek. Roppant tehetségesen, beleadnak apait, anyait. Bogdán Zsolt például két szerethetően tökkelütött uralkodót is eljátszik, hogy aztán egy randa diktátor bőrébe bújjon. Albert Csilla és Laczkó Vass Róbert egymástól elszakított királyi szerelmesekként sóvárognak és fakadnak dalra. Fogarasi Alpárt és Kézdi Imolát szintén hevíti a szerelmi hév, de ők népibb változatban enyelegnek. Hatházi András és Galló Ernő mulatságos gonoszokként igyekeznek betenni nekik. Varga Csilla tüneményes hétfülű sárkány. Ritka ennyi boldog ember színpadon – és nézőtéren.
DEMÉNY PÉTER
A rendezői csodatorta
(„Erdély Broadway” kritika)
„Leégett a bíró lova, / hej de az már nem is csoda / manapság” – énekli Papa, akit a szórólap „elfuserált zseninek” nevez. Bíró József kajla bajusszal, roskatag vállal s olyan kétségbeesett szomorúsággal adja elő ezt a hallgatót, hogy az embernek mindkét szeme sír a nevetéstől. Minden benne van ebben az arcban, ebben a tartásban: az, ahogyan „hallgatózni” szoktunk, s az, ahogyan látnak, amikor így dalolunk.
…